Meghosszabbítják a Jeremie programot, jelentős változások a jövőben

Fél évvel meghosszabbítják a lassan kifutó Jeremie programot, annak folytatásában pedig számos változásra lehet számítani. Egyetértenek a piaci szereplők a változtatásokban, egyesek szerint azonban az egész finanszírozási rendszert újra kellene gondolni.

A jelenlegi tervek szerint 2016 első felében hirdethetik meg a tőkealap-kezelők számára az hamarosan induló új Jeremie programot. Az új tőkeprogramok célzottabb fókuszúak lesznek, a középpontban a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása, illetve a kkv-k versenyképességének a növelése lesz.

A pontos részletek egyelőre kidolgozás alatt vannak, ám azt már lehet tudni, hogy lehetőség lesz az érettebb életszakaszban lévő vállalkozások támogatására, nem éves periódusokhoz kötött, azaz rugalmasabb ütemű finanszírozás jöhet, ahogy várhatóan alacsonyabb lesz a magántőke elvárás is a korai szakaszú befektetéseknél.

Az eddigiekhez képest eltérő keretösszeggel, feltételrendszerrel, működési struktúrával fognak elindulni az új programok, így lehetőség lesz egy szélesebb vállalati kört lefedő és piackonformabb tőkeprogramokat elindítani. A tőkealapok a tervek szerint 2017-ben kezdhetik meg befektetési tevékenységüket. A jelenlegi szándék szerint a futó programokban résztvevő tőkealapok idén év vége helyett 2016 május végéig hajthatnának végre befektetéseket.

Számos hibája volt a lassan kifutó Jeremie programnak, a piacra került kockázati tőke mégis segített abban, hogy számos innovatív magyar vállalkozás jöhessen létre. A legnagyobb problémát az okozta, hogy Magyarországon fordítva épült fel az innovatív cégeket támogató finanszírozási rendszer: először a klasszikus kockázatitőke-alapok álltak fel, majd három évre rá a magvetőtőke-alapok, a tavalyi pályázaton nyertes inkubátorok pedig nemrég kezdtek el beindulni.

Ezt a finanszírozási rendszert a fejéről a talpára kell állítani: elsőként azokat a projekteket kell támogatni, amelyek csak ötlet vagy kutatási fázisban járnak. Ezek a preseed vagy proof of concept alapok tudásközpontokban, például egyetemeken működnének, úgy, hogy egy projekt 5 és 20 millió forint közötti összeget kaphatna. Erre épülhetne rá a magvetőtőke-program, amelyet érdemes lenne összekötni a rásegítő mechanizmusokkal, például az inkubátorokkal, majd végül a növekedési alapok, amelyek a már kész termékkel rendelkező cégeket segítenék a globális terjeszkedésben.

A mostani Jeremie program előírásai szerint a szerződéseket idén december 31-ig meg kell kötni, ám az még máig bizonytalan, hogy mikor indulhat a következő program. Márpedig, ha az alapok létrehozását támogató kiírások 2016 elején el meg is jelennek, azok csak egy jó fél éves késéssel tudnának felállni, ez pedig akár tőkehiányt is okozhatna a piacon. A probléma megoldása érdekében felmerült, hogy meghosszabbítanák a mostani programot, így az alapkezelők fél évet kaphatnának új befektetések leszerződésére. Ezáltal egyrészt csökkenteni lehetne a forráshiányos időszakot, másrészt az alapkezelőknek sem kellene kapkodniuk, hogy még idén leszerződjenek az összes forrásukra.


 
 
CC BY NC SA