Magyarországon az eddig crowdfundinggal sikeresen pénzt szerzett projektek száma mindösszesen kettő, valamint a jelenleg egyedüli magvető tőkealap, a DayOneCapital is csak egyetlen projektbe fektetett be.
Eközben az Egyesült Államokban virágzik az intézményes kockázati tőke, és a crowdfunding viharos növekedésének lehetünk szemtanúi. Az idei évben 7 projekt szerzett 1 millió USD feletti támogatást közösségi finanszírozással, ebből legnagyobb a Pebble, amely 68 929 támogatójától összesen 10.3 millió USD-t szedett össze. A Massolution kutatása szerint világszerte 2.8 milliárd USD crowdfunding-támogatás várható 2012-ben, ez tavaly még csak 1.5 millió USD volt. A leglátványosabb ilyen szempontból a művészeti projektek finanszírozása: a Cannes-ban és a Sundance fesztiválon megjelent filmek 10%-a vett igénybe crowdfundingot.
Egyes elemzők úgy gondolják, hogy a crowdfunding a kockázati tőkealapok konkurrenciája lehet, hiszen megfelelő törvényi szabályozással akár cégek is fogadhatnak majd magánszemélyektől tömeges támogatást. Fred Wilson kockázati tőkés számítása szerint ha az amerikaiak befektethető pénzük mindössze 1%-át crowdfunding formájában cégeknek adnák, a személyenként aprópénznek tűnő összegek összesen mintegy 300 milliárd USD-t jelentenének a kockázati tőke piacán.
Úgy tűnik, a világszerte jelen lévő több mint 450 crowdfunding platform jelentős része működik (élén az amerikai Kickstarter-rel és Indiegogo-val), és a kockázati tőke sem panaszkodhat a Szilícium-völgyben és környékén. Mi az oka annak, hogy bár Magyarországon projekt szép számmal található, a finanszírozásnak ezek a formái egyelőre nem vagy alig működnek? A kérdés igen égető, hiszen a JEREMIE II-vel további magvető tőkealapok jelennek meg hamarosan, és crowdfunding platform is egyre több van (jelenleg az Indulj.be, a Kezdheted, a CreativeSelector és a Magyar Telekom által támogatott WebSe működik, és jelen van a mikrofinanszírozást lehetővé tévő Flattr is, 1-2 éven belül pedig újabbak jelenhetnek meg, akár a Kickstarter európai ága is).
A Megoldás.Most üzletfejlesztő cég ügyvezetője, Hűvös Ágnes szerint a titok nyitja a stratégiai gondolkodásban és a kommunikációban rejlik.
“A magyar projektgazdák sokasága azzal keresi meg az üzletfejlesztőt, hogy "Nekem már csak pénz kell." Ez értelmetlen mondat. A crowdfundingban vagy a befektetők előtt kudarcot valló projekteknél közös elem, hogy nem gondolják végig, pontosan mire kell pénz, és hogyan fogják azt a lehető leghatékonyabban az üzleti siker szolgálatába állítani. Azaz felkészületlenek a projektek.”
További ok lehet a szakértő szerint, hogy a magyar projektek nem elég felkészültek ötleteik prezentálására és a social media lehetőségeinek kihasználására.
“Egyes felmérések szerint a projektek a szükséges forrás csak mintegy 20-40%-át képesek rokonoktól, barátoktól összeszedni. A fennmaradó legalább 60%-ról idegeneket kell meggyőzni, és ez az igazi kihívás.”
Bármelyik finanszírozási formát is választja tehát egy projekt, akár a pályázatot is, elsősorban stratégiailag megalapozottnak, másodsorban nagyon meggyőzőnek kell lennie. Érdemes felkészülni, hiszen a tőke jelen van. 2013 jó év lesz - a jó projekteknek.
Arról, hogy ezek a projektek jelenleg mennyire meggyőzőek, 2012. szeptember 26-án beszél a DayOneCapital képviselője, egy magyar Kickstarter-projekt (amely idén 6000 USD-ral zárta kampányát), valamint a közönség a Budapest Business Meetup következő rendezvényén.
Részletek és regisztráció: http://www.meetup.com/budapest-business/events/78828542
A szerzőről
Hűvös Ágnes – Business coach, üzleti tréner, projektmenedzser. Jelenleg a Megoldás.Most üzletfejlesztő cég ügyvezetője. Gondolatai a sikeres üzletről a Megoldás.Most blogjában olvashatóak.
