Három végzetes hiba, amit egy startup elkövethet

Az USA-ban a startupokból mindössze 1% jut el az első körös befektetőig. A kérdés tehát adott: milyen típushibákat követnek el az induló vállalkozások?

Magyarországon is számos kreatív fiatal él és dolgozik. Sokan közülük valódi ötletgyárosként ontják magukból a jobbnál jobb gondolatokat. Ám ötletükből a legtöbb esetben nem lesz termék vagy szolgáltatás. Lássuk, hogy miért!

Nincs gazdaságosan bevezethető termék

A közösségi zenehallgatást lehetővé tévő Noispot, vagy az újszerű prezentációs szoftver, a Prezi mind igazi termékek. Ezek a hazai fejlesztésű termékek egyetlen ötleten alapulnak, gyökeresen eltérő piacokat fednek le, mégis lehet rájuk céget alapítani. Hogy miért? Mert a termék folyamatosan valós igényt elégít ki és van benne lehetőség az expanzióra, főként a nemzetközi piacon. Az a startup, amely hazai viszonylatban gondolkodik, előbb-utóbb beleütközik a kis piac jelentette korlátba, és a kis profitba. Magyarországon inkább az a gyakori, hogy bár a startuposok tudnának jobbat csinálni, mint a már létező megoldások, de a kis piacméret és a szűk haszonkulcs miatt nem lehet elegendő pénzt fordítani a termékük bevezetésére. Például az ételrendelő Netpincérnél valószínüleg ma már lehetne jobbat, funkcionálisan erősebbet csinálni, de mivel ez a márka már nagyon beépült a köztudatba, irgalmatlanul sok pénzt kellene marketingre költeni, hogy a felhasználók használni kezdjék az új kajarendelő oldalt. Ezt a pénzt viszont nem lehet kitermelni, mert rendelésenként mindössze 80-100 forintot lehet keresni (vagy még annyit se).

Nincs piaci ismeret

Az is végzetes hiba, ha hiányos ismeretekkel rendelkezünk a vevői körről és a piaci közegről, amiben megélni szeretnénk. Vagy ha úgy házalunk a befektetőnél, hogy közben nem tudjuk: forradalminak szánt ötletünk már létezik a piacon. Miközben ott a Google nevű csoda, amivel öt perc alatt mindent ki lehet deríteni! Szintén szerencsétlen, ha a tervezésnél túlbecsüljük a várható piaci részesedést. Alapvetően hibásak azok a számítások, amikor a teljes piachoz viszonyítva néhány (akár 4-5) százalékos értékesítési aránnyal számolnak. Tervezz egy százalék alá, mert az a realitás! Fontos, hogy mindig kicsiben kezdd, és fokozatosan fejlődj, különben már az elején annyi költséggel számolhatsz, hogy soha nem éred utol magad.

Nincs átgondolt üzleti modell

Ha egy startup esetleg mégsem követi el a fenti hibákat, a megfelelő üzleti modell hiánya egészen biztosan beleállítja a földbe a vállalkozást. Ugyanis éppen a kidolgozott üzleti modell különbözteti meg a hobbitevékenységet a professzionális működéstől. Például kellemetlen meglepetést tud okozni, ha induló vállalkozásunk költségeit alulterveztük. Vagy ha nem a megfelelő emberekkel dolgozunk (például barátokkal, ismerőssel), vagy nincs vészforgatókönyvünk (mi lesz, ha csődbe megyünk?). És persze abból sem fogsz tudni megélni, ha sokat adsz el valamiből. Abból fogsz, ha ezt úgy csinálod, hogy közben elegendő profitot is termelsz. És ez a lényeg: ha a vállalkozás működésébe nincs betervezve, hogy a folyamat melyik pontján termel hasznot (és mennyit), akkor kár belevágni. Az nem üzleti modell, hogy csináljunk valamit, majd úgyis felvásárol valaki. Ettől eltérő példa csak csodaként, és csak a Szilícium-völgyben képzelhető el (pl. Instagram), Magyarországon nem.


 
 
CC BY NC SA