Hetek óta cikkek tucatjai jelennek meg a korai (magvető) fázisban aktív – Seed – alapokról. Elemezték már a tulajdonosi struktúrát, találgatások születtek ezen alapok terveire, de igazi válaszokat senki sem talált eddig. A Player is megkeresett nyerteseket és veszteseket egyaránt, valahogy azonban senkinek nem volt kedve elárulni, mit is gondol a programról.
Mindezek ellenére úgy gondoltuk, körbejárjuk, miként is juthat vállalkozásunk mostanában elinduláshoz szükséges tőkéhez. Most kivételesen lépjük át a család, a barátok által összedobott kezdeti helyzetet, mert abból köztudottan nem jutunk sokáig. Adódik azonban mostanában egyre több K+F (EU) -pályázat, némi kockázati tőke, üzleti angyalok által kockáztatott pénz, sőt dedikált magvető tőke is.
Pályázatok
Ez a világ legunalmasabban és a legbürokratikusabban megszerezhető lehetősége csak azoknak ajánlott, akik nem holnap szeretnének tőkéhez jutni. A megszerzésének kulcsa egy jól képzett pályázati tanácsadó cég, amely megfelelő tapasztalatait tulajdonképpen bizonyos sikerdíj ellenében arra használja, hogy pénzt szerezzen számunkra.
Nem mennék bele a rettenetes, kitöltendő űrlapok és speciális táblázatok elkészítésének útvesztőjébe, s nem is ajánlom senkinek, hogy vezető nélkül merészkedjen ebbe a világba. Egy bizonyos: a kutatásfejlesztés ezen útja egy kietlen sivatagon keresztül vezet, ahol sokan feladják a cél előtt, s így pont a lényeg, az elérendő cél nem valósul meg. Igazi motivációt az ilyen pályázatok általában nem adnak. Zavarosan megfogalmazott nyelvezetükhöz külön fordító szükséges. Tény, hogy ha valaki jártasságot szerzett ebben a rendszerben hasznos segítséget nyújthat a forrásaink megerősítésére. Ezért, ha pályázatírót választunk, gondosan nézzük meg, milyen referenciákkal rendelkezik a cég illetve a pályázatíró!
- A pályázatok előnyei: időnként egész jó pénzre tehetünk szert segítségével. Hasznos lehet egyes szektorok, pl. innováció, inkubáció, illetve jótékonysági kérdések és szociális problémák, civil szervezetek esetében. Nincs sokszoros anyagi teher, kiszámítható feltételeket szab. Nem kapunk a nyakunkba egy befektetőt, aki kiszámíthatatlan elvárásokat támaszthat az organikus fejlődés helyett.
- A pályázatok hátrányai: sokszor túlbonyolított feltételrendszert, elképesztő adminisztrációt és felesleges feladatokat ró a szervezetre. Szinte sosem azonnali megoldás, hosszú hónapok után finanszíroz általunk már megelőlegezett kiadásokat. Nem igazán motivál valódi eredményekre. Sok esetben korlátozzák a pénz felhasználási módját, gyakorta pont arra nem koncentrálva, ami a tényleges megoldást segíti.
Két–három milliós inkubátorok, accelerátorok
A KIBU és a Colabs is azt ígéri, hogy embert farag belőled, sikereset legalábbis. A modell egyszerű: adott egységnyi jó ötlet anyagi támogatás és mentorok nélkül, az anyagi támogatás egy szeletét és a tudást kínálják ezek az inkubátorok. Kiválóan hangzik, ha a rendszer jól működik.
Nem minősítve a hazai inkubátorokat, úgy látszik, hogy az igazi áttörés még nem született meg, aminek az oka valószínűleg a túl kevés pénz és a nemzetközi tapasztalatok hiánya. Épül, szépül ugyan a rendszer, de két–három millióból nagyon nehéz igazi értéket teremteni. Bár az inkubátorok forráshiányát a hazai mentorok bevonásával igyekeznek kompenzálni a startup-gyártók, mégis az látszik, ide komoly pénz kellene.
Az inkubátorok egyébként rengeteget dolgoznak az utánpótlás nevelésén, ezért le a kalapot előttük, evangelizálnak, versenyeket, rendezvényeket tartanak, oktatnak, amely értéke felbecsülhetetlen.
A nemzetközi tapasztalatok szerint pont itt avatkozhatna be az állam egy kis injekcióval, s ez a kis segítség növelhetné nagyra a startup-neveldéket. A rendszer jó, meg kell még tanulnunk a korlátait, vagy fel kell növeszteni ezeket nemzetközileg is versenyképes szintre.
- Inkubátorprogramok előnyei: a legjobbaktól tanulhatsz, segítik az elindulást, akár nulláról is. Oktatnak, inspirálnak.
- Az inkubátorok hátrányai: korlátozott forrásaik miatt nem képesek kiszolgálni az igényeket.
Pénz az üzleti angyaltól
Az üzleti angyal nem egy jó tündér. Pontosan ugyanúgy anyagi elvárásai vannak a vállalkozástól, mint a kockázati tőkéseknek. Pénzt általában sokkal kevesebbet kaphatunk tőle, de általában a korai fázisú vállalkozások többségének ez az egyetlen esélye, mivel más alternatívákban itthon nem lehet gondolkodni. Amerikában ezt a szintek általában bevállalják még a bankok is, ennek itthon nem igazán van kultúrája.
Az angyal befektetőkockázata lényegesen nagyobb, mint másoké, mert a saját pénzét kockáztatja. Viszont az angyalok többsége már épített működő vállalkozást, így hasznos segítője lehet a kezdetben menedzsmentproblémákkal küzdő startupoknak. Az angyallal való viszony közvetlen, ebből fakadóan sokkal törékenyebb is, mint a kockázatitőke-társaságokkal. A kapcsolat alapja itt legtöbbször a közös vállalkozás sikerébe vetett hit, így a negatív események is sokkal közvetlenebbül hatnak. Végletes esetben ezen a szinten egy szakmai vita vagy személyes ellentét az együttműködés alapjait is megkérdőjelezheti.
Az elvárt eredmények hiánya, a sikertelenség elapaszthatja az amúgy is korlátozott forrásokat, s az angyallal való laza kapcsolódást, ha nem erősítjük jó szerződésekkel, könnyen források nélkül maradhat egy startup az angyal csalódottsága miatt.
Az üzleti angyalok főképp ez elindulást segíthetik, a komolyabb tőkebefektetők általában kivásárolják őket.
- Előny: rugalmas befektetői forma, sokkal személyesebb kapcsolat és közös, sikerorientált stratégiai gondolkodás.
- Hátrány: túl személyes viszony, közvetlen irányítási igény, sok esetben nem jól tisztázott jogi helyzet.
Jeremie alapok (Jeremie 1, Seed és növekedési alapok)
A kockázatitőke-alapok igen aktuális csoportja a Jeremie. Ennek lényege, hogy nagyrészt EU-s forrásból származó pénz került a hazai innovációs rendszerbe. A pár éve elindított nyolc alap jórészt százmillió forint feletti befektetési lehetőségeket keres.
A most megjelenő Jeremie 2-es alapok közül négy azonban új színt hoz a támogatási rendszerbe, ugyanis az úgynevezett Seed – azaz magyarul magvetőnek elnevezett – alapok végre az korai fázisú ötleteket kívánják megerősíteni. A két év alatt adható maximális befektetési összeg itt elérheti a 150 ezer eurót is (nagyjából 80–90 millió forint). Ez a két részletben befektethető összeg négy tőkealapnál érhető el, amelyek mindegyike mintegy kétmilliárdos kerettel gazdálkodik.
A négy kockázati tőkealap közül egy volt benne az előző Jeremie programban, így a többiek esetében csak a startup-világgal való kapcsolat kiépítése után látjuk majd pontosan, mik is a stratégiai céljaik, preferenciáik. Az egészen biztos, hogy ezeknek az alapoknak minimum húsz–harminc projektbe kellene befektetniük ahhoz, hogy a Jeremie 2 magvető tervei valóra váljanak. Ez a szám pedig ijesztően nagy a hazai startupok fejlettségéhez képest. Ha tízből egy projektbe fektetnének ezek az alapok, akkor is minimum ezer startupnak kellene megfordulni a rendszerben, hogy elegendő befektetési célt találjanak az alapok döntéshozói.
Az szinte bizonyos, hogy egy ötletre pénzt ezek az alapok sem fognak adni, de egy jó prototípussal rendelkező csapat már esélyesen indulhat majd a jövő év elejétől megnyíló forrásokért.
A Jeremie 2 másik újdonsága a növekedési alapok megjelenése. Ebben a szegmensben összesen 22 milliárd forinttal gazdálkodva hat tőkealap kezdi meg hamarosan a tevékenységét. Jelenleg úgy látszik, hogy ez a pénz más jellegű vállalkozásokba kerül majd, a startupoknál komolyabb potenciállal rendelkező energetikai, infrastrukturális vagy gyártói kapacitások és termékspecifikus célok finanszírozhatók majd segítségével.
- Előny: végre megjelent a magvető pénz. Enyhülnek a szűrési feltételek, korai fázisban is támogathatók lesznek projektek.
- Hátrány: nem feltétlenül azok kapták, akik már ismerik az ökoszisztémát. Az új alapok még bizonytalanok a piacon.
Kockázati tőke
Az amerikai kockázatitőkésekről terjengő hírek szerint úgy működnek, hogy pénz tesznek húsz cégbe, és kivárják, hogy mennyi lesz sikeres közülük. A magyar kockázatitőke-társaságok ehhez hasonló gyakorlatot nem folytatnak. Pénzüket – legyen az bármilyen forrású – jól megfontoltan fektetik be, általában már amúgy is jól működő cégekbe.
A startup-vállalkozások többsége abban a tévhitben él, hogy vállalkozásának fejlesztésére az egyetlen lehetséges tőkebevonási alternatíva a kockázati tőke megszerzése. A lehetőségek ennél azonban szélesebbek; egyes esetekben valóban a kockázati tőke bevonása tűnhet a legjobbnak, de lehet, hogy egy jó szakmai befektető sokkal többet tehet a sikerért, mint a sok pénzzel dolgozó kockázatitőkések.
Speciális a hazai Jeremie 1 alapok helyzete, ahol nagyrészt EU-s pénzt kockáztatnak a társaságok. Az alapok elvárásai persze ettől nem lesznek szerényebbek. Hozamelvárásaik miatt gyakorlatilag a kockázati alapok kínálják a legdrágább pénzt a piacon. Ezzel szemben egy jó alap megfelelő befektetési gazdaként oda is figyel a vállalkozás fejlődésére, annak aktuális helyzetét átlátva segítheti a menedzsment munkáját. Exit-stratégiája miatt pedig a kockázati tőke segítségével érhető el a legdinamikusabb fejlődés cégnél, hiszen elég sok pénz kerülhet a rendszerbe a szükséges fejlődéshez elegendő ütemezésben. A jó befektető így motorja is lehet a fejlődésnek.
Talán amit érdemes lenne megtanulni a nemzetközi sikerekből, hogy a túl nagy részesedéssel rendelkező befektetők, a vállalkozás eredeti tulajdonosainak a lelkesedését gyengíthetik meg, illetve a további befektetési köröket akadályozhatják azzal, hogy kevés mozgásteret adnak a vállalkozás ilyen irányú fejlődéséhez. A jó befektető tudja, hogy ha ő adja a pénzt, nem kell megszereznie még a többségi tulajdont sem, hiszen a projekt nélküle finanszírozhatatlan. A jó vállalkozás pedig nem fogad el olyan feltételek mellett pénzt, amelyek később akadályozzák saját fejlődését.
Sokat kell még tanulnunk a befektetés és finanszírozás zökkenőmentes működéséről, de aki figyeli a nemzetközi startup-világ eseményeit láthatja, hogy a fejlődés alapja a jól tervezett, mérföldkövekhez kötött befektetési terv, ahol a projektgazdák pontosan tudják, milyen feltételekkel, vállalkozásuk mekkora részét engedik át azoknak, akik pénzükért cserébe később akár ötszörös megtérülést is elvárnak.
- Előny: elegendő forrás, jó esetben komoly szakmai hozzáértés, pénzügyi kultúra.
- Hátrány: relatív drága, itthon még nem teljesen kiforrott, egyes esetekben nem segít, csak elvár.
