A német kancellár megjelenése még akkor is jelzésértékű esemény, ha történetesen semmilyen konkrét bejelentéssel nem szolgál nyilvános szereplése alkalmával. Ennek megfelelően a németországi startupok számára tett különösen értékes gesztusnak lehet tekinteni múlt heti látogatását két, Berlinben székelő internetes vállalkozásnál, a tudományos közösségi oldalt működtető ResearchGate-nél és a játékfejlesztő Wooga-nál.
A találkozót követően a Wooga első számú embere, Jens Begemann úgy nyilatkozott, hogy a kancellárt meglepte, hogy a startupok nevében nem pénzért kuncsorgott, sőt még a jogszabályi környezetet sem akarta a maguk javára módosítani. Begemann ezek helyett inkább azt kérte, hogy Németország befogadóbb ország legyen a más nyelvet beszélőkkel szemben. A Wooga 280 alkalmazottjának ugyanis több mint fele külföldi és 40 különböző ország szülötte, így a céges közös nyelv értelemszerűen csakis az angol lehet.
A játékfejlesztésben utazó vezérigazgató szerint nem igaz az a tézis, miszerint nehéz EU-n kívüli régiókból munkavállalókat hozni Németországba. Ő személy szerint rendszeresen ellátogat az amerikai Szilícium-völgybe, és azt tapasztalta, hogy az ottaniaknak nehezebb egy mexikói programozót szerződtetni, mint neki. A német hatóságokkal való kapcsolattartást és az ügyintézést azonban nagyban könnyítené, ha az állami szerveknél lehetőség nyílna az angol használatára is hivatalos ügyekben. Ehhez kért politikai támogatást Németország irányítójától.
Angela Merkel pedig hallgatott startupokat képviselő vezetőkre, és a startup látogatás napján, az „Internet és startupok Németországban” konferencián tartott beszédében elismerte a „vendégszerető kultúra” hiányosságait a külföldi munkavállalókkal szemben. Az üzenet jelzésértékű: a német kormány nem csupán a BMW vagy Siemens méretű nagyvállalatokkal áll szóba, hanem érdekli a feltörekvő internetes vállalkozások sorsa és problémái is.
Amint az látható, a kormányzatok nem csak, sőt elsősorban nem állami dotációval tehetnek többet és jót az olyan ígéretes iparágaknak, mint amilyet például az informatikai startupok képviselnek. Ahhoz azonban, hogy az igényekre reagálni lehessen, először meg is kell hallgatni a másik felet, amire nálunk nem feltétlenül jut túl sok idő az óriásvállalatokkal kötött hangzatos, de tartalmilag meglehetősen üres stratégiai együttműködések miatt. Szerencsére az iparági szervezetek, vagy éppen egy-egy vállalat rendszeresen felkarolja a jó ötletek gazdáit, így azok nem maradnak magukra itthon sem.
