Szeptember közepén jött létre a Budapest Hub munkacsoport a hazai start-up világ szereplőinek és az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértőinek részvételével, azzal a céllal, hogy meghatározzák a magyar startup ökoszisztéma jövőbeli alakulásának feltételeit, és javaslatokat tegyenek a szabályozói környezet változtatására. Mivel a most kialakított terv az állami és a piaci szereplők együttműködéséből született, minden esély megvan arra, hogy sikeres legyen és a hazai startup-szféra valóban fejlődésnek induljon.
A Runway Budapest 2.0.2.0 című kiadványban a budapesti ökoszisztémát 2020-ra a régió vezető startup központjává irányozzák elő. A munkacsoport szerint ahhoz, hogy a magyar főváros a régió start-up központjává váljon, az szükséges, hogy minél előbb létrejöjjön a start-up vállalkozások kritikus tömege, továbbá hogy Budapest megtalálja a komparatív előnyöket és építsen helyi sajátosságaira. A kiadvány több területen is változásokat sürget és javaslatokat fogalmaz meg az adó és bürokratikus szabályozás megreformálására is.
A szakértők ehhez az oktatás területén többek között szükségesnek látják az egyetemi kutatási eredményeket közvetlenül hasznosító, úgynevezett spin-off vállalkozások fejlesztését, a start-up inkubátorok kialakításának támogatását vagy például az egyetemi oktatók, kutatók hozzásegítését ahhoz, hogy gyakorlati vállalkozási ismereteket és tapasztalatokat szerezzenek. Fontosnak tartják azt is, hogy magán üzleti akadémiák jöjjenek létre.
A munkacsoport felvállalta annak vizsgálatát is, hogyan lehetne a forrásokhoz való hozzáférésen javítani. Magyarországon jelenleg 133 milliárd forintnyi kockázati tőke "keresi a helyét", az úgynevezett magvető (seed) és magvetés előtti (pre-seed) szakaszok finanszírozása azonban hiányzik. Ezért a szakértők azt javasolják, hogy a hazai és uniós források felhasználásával a jövőben helyezzenek nagyobb súlyt a vállalkozások ezen életszakaszának finanszírozására. A szakértők megállapították továbbá, hogy a start-up vállalkozások és a start-up vállalkozásokba befektetők adóterheinek könnyítésére egyaránt szükség van, és erre ugyancsak javaslatokat fogalmaztak meg.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára elmondta: a jelenlegi számítások szerint 2014-2020 között uniós forrásból 700 milliárd forint juthat kutatás-fejlesztésre és innovációra, ebből mintegy 200 milliárd forint pénzügyi eszközökön (hitel, garancia stb.) keresztül, a többi vissza nem térítendő forrásként. Azzal számolnak, hogy a start-up ökoszisztémára közel 140 milliárd forint fordítható, ennek több mint egyharmada vissza nem térítendő támogatás.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a start-up világban az államnak katalizátor szerepe van, nem vesz részt a folyamatokban, csupán elősegíti azokat. Hozzátette: amennyiben a 2014-2020 közötti időszakban az uniós forrásoknak a programozását, felhasználását előkészítő irányító hatóság az illetékes szaktárcákhoz kerül - ez esetben a gazdaságfejlesztési a gazdasági minisztériumhoz -, az garancia arra, hogy az ismertetett tervek megvalósulnak.
A munkacsoport által készített dokumentum letölthető: Runway Budapest 2.0.2.0 - A Startup Credo
