Business Model Canvas: üzleti terved vázlata, egyetlen oldalban

Korábban egy üzleti tervet legalább 10 oldalban raktunk össze, manapság ez leszűkült 2-3 oldalra. Erre itt az 1 oldalas verzió, a Business Model Canvas. Bemutató, értelmezés és minden tudnivaló a modellről magyarul. A cikk a DebrecenBar.com oldalon jelent meg.

Business Model Canvas megalkotója Alex Osterwalder, svájci közgazdász. Business Model Generation című könyve 26 nyelven félmillió példányban kelt el, ebben 470 üzleti modellt elemez. A Canvas módszer legjobb része, hogy nem szab kereteket, így új modelleket is kitalálhatsz vele. Egyetlen oldalon, "vásznon" kell bemutatnod azt, hogy miből is fogsz pénzt csinálni. Ennél tömörebben nehéz megfogalmazni bármit, talán ezért is tarolta le a stratégiai tanácsadó piacot a Canvas modell.

A Canvas modell bemutatása

A Canvas modell lényege, hogy 9 terület alapján vázolja üzleti elképzelésed, vagy mutatja meg működő üzleti modelled. A vászonra tekintve pillanatok alatt átlátható a működőképesség és kiszúrhatóak a hibák, gyengeségek. Négy nagy kategóriára lehet osztani: infrastruktúra (tevékenységek, partnerek és erőforrások), értékajánlat (value proposition), vevők (beleértve a vevői kapcsolatot, az értékesítési csatornákat és a vevői szegmenseket), valamint a pénzügyek (költségek és bevételi források). Az infrastruktúra csoport hármas egységet alkot, az értékteremtés a kiinduló pontja a vevői hármasnak, és mindennek az alapja a két pénzügyi rész.

A Canvas modell értelmezése

Key activities (kulcstevékenységek): minden olyan tevékenységed, amely az értékteremtéshez szükséges. Tehát semmi sallang, csak a legfontosabbak, ami nélkül nem érzi a vevő, hogy kapott volna valamit. Ez az egyik legfontosabb vízválasztó sok cégnél, hogy van-e a cégen belül olyan tevékenység, ami hozzáad a termékhez/szolgáltatáshoz egy egyediséget. Ha igen, ezt nevezik versenyelőnynek.

Key resources (kulcsfontosságú erőforrások): amik nélkül nem megy. Minden más kategória szükséges eszközeit itt kell listázni. Tehát ideértjük: emberek, tőke, fizikai és szellemi termékek.

Key partners (kulcspartnerek): egy értékteremtő folyamat attól sodorja magával a nagy tömegeket, ha az értékteremtő lánc kiegészül a beszállítóiddal és esetleges közvetítőiddel, vagy akár a vevőiddel. Itt fel kell sorolni azokat a partnereket, akiktől beszerezzük a kulcsfontosságú erőforrásokat vagy kiszervezzük a kulcstevékenységünket.

Value proposition (értékajánlat): azon termékek és szolgáltatások összessége, amelyek kiszolgálják a célcsoportunk igényét. Ez különböztet meg a versenytársainktól. Beletartozhat bármi: újdonság, teljesítmény, személyre szabhatóság, megvalósíthatóság, dizájn, márka, ár, költségcsökkentés, elérhetőség, felhasználhatóság. Ha nem is mindre, de ezek közül egy-kettőre szükséged lesz a sikeres üzlethez.

Customer segments (vevői csoportok): a lényeg ugye, hogy kik lesznek a vevőid. Mára elértük azt a szintet, hogy mindenki tudja a marketing első alapszabályát, miszerint a vevőidet csoportosítani kell, nem árulhatsz minden egyes embernek. Képezz belőle homogén, hasonló tulajdonságú csoportokat, írd le a tulajdonságaikat, itt pedig főleg emeld ki azt is, hogy mivel teremtesz nekik értéket. Ha több vevői csoportot is meghatározol, akkor emeld ki, hogy kik a legfontosabb vevőid. (Alacsonyabb marketing költségvetésnél elsőnek rájuk kell céloznod!)

Customer relationship (vevői kapcsolat): aki még mindig úgy reklámoz, hogy a saját cuccát hirdeti, az sajnos lemaradt egy évtizedet a marketingben. Sőt, a vevői igényekre adott válasz sem mindig elegendő már. Ide azt írod, ahogyan elképzeled a kapcsolatodat a vevővel. Ez lehet automatizált, személyes, személyre szabott, önkiszolgáló, közösség alapú vagy közösen felépítő. Mindegyik magában is izgalmas, de érdemes kiválasztanod, hogy melyikkel indulsz.

Channels (értékesítési csatornák): milyen csatornákon érhetőek el a legkönnyebben a vevőink, mit néznek rendszeresen? Melyik a legköltséghatékonyabb és melyik a legjobban működő? Leegyszerűsítve, azt a kommunikációs felületet jelenti, ahol a céged és a vevőid találkozni fognak.

Cost structure (költségstruktúrák): a tevékenységed pénzügyi következményeinek összefoglalója. Tehát hol és mire folyik el a pénz. Ezen túl tartalmazza azt, hogy mi vezérel az árazásnál: költségek vagy az érték. A költségstruktúrák részhez írd be, hogy milyen várható fix és változó költségeid lesznek, valamint tudsz-e építeni a méretgazdaságosságra.

Revenue streams (bevételi források): a legfontosabb rész. Annak a leírása, hogyan szerzel bevételt minden vevői csoportodtól. Számtalan lehetőséged van, csak pár példa: értékesítés, szolgáltatás használatának díja, előfizetési díjak, kölcsönzés, bérbeadás, licenc díj, reklámbevételek.

Ha rendszerben gondolkozva építed fel a Canvas modelledet, akkor igaz, hogy többször kell átírnod, de a végeredmény egy működőképes üzleti modell lesz - legalábbis papíron.

Vázold fel saját ötleted!

Mi a legegyszerűbb felhasználási mód? Nyomtasd ki óriási méretben, üljétek körbe a lapot a társaiddal és irkáljátok tele! Online is használható, vagy nyomtatható verziót le tudtok tölteni, nyugodtan másoljátok a saját fiókotokba.

Aki ennél vadabb terveket sző és szeretne még személyre szabottabb Canvas modellt, annak is van jó hírem! A Canvanizer vagy a Strategyzer honlapokon gyorsan, egyszerűen és ingyen ki tudod választani a számodra ideális üzleti modellt, majd a honlap segít is a kitöltésében. Végül pedig olvasd el a könyv 72 oldalas ízelítőjét és ha megtetszett, akkor akár meg is veheted.


 
 
CC BY NC SA