Képtelenség elhelyezni ennyi tőkét a magyar piacon?

Magyarország visszaküldheti az uniós pénzeket Brüsszelbe, ha a kockázati tőkealap-kezelők nem változtatnak forrás-kihelyezési politikájukon. A Jeremie 3 és 4 még sem kezdte a tevékenységét, de a Jeremie 1 és 2 kihelyezési határidejét már hosszabbítani kellet.

Ha nem talál új területeket a hazai kockázati tőke, és nem tud kitörni a jelenlegi szűk mozgásteréből, akkor kudarcra van ítélve – írja a Kockázati Tőke Blog-ban Szobonya Péter, a Compleo Kft. ügyvezetője.

Már a Jeremie program első részének kihelyezési határidejét is meghosszabbították, mert ha az eredetileg tavaly decemberig szóló befektetési időszakot kellett volna tartani, néhányan nem tudták volna kihelyezni a rájuk bízott tőkét. Mindezt úgy – hívja fel a figyelmet Szobonya - hogy ők a lépéselőnyüknél fogva abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy a legjobb projektek közül válogathattak.

A Jeremie 1-ben körülbelül 48 milliárd forint került az alapkezelőkhöz, a program további három részében pedig több mint 80 milliárd forint jött a piacra. Ebből decemberi adatok szerint a Jeremie 2-esek eddig 8 cégbe összesen 1,36 milliárd forintot helyeztek ki. Az alapkezelők honlapján közzétett információk alapján azonban 18 befektetésnél járnak.

  • Prosperitás 5 db (Minibrake, Ökuka, Effishoe, FeelingFinder, Smart Move Entertainment)
  • Kaerous 3 db (Globus Viridis, Szimedok, Baby Life Care)
  • Conor Fund 5 db (Miniversum, Salesjob, iBlueOpen, L&D Apps, Be-Novative)
  • X-Ventures Béta 1 db (B21 Logisztika)
  • Venturió 4 db (Use unused, Ecoenergo, G-Motor, Bubbles)

A Jeremie 3 és 4 tőkealapjai pedig még meg sem kezdték a tevékenységüket, ráadásul nekik már egy olyan piacon kell befektetésre alkalmas projekteket találniuk, amiből az előző két program alapkezelői már elhappolták a reményteljesebb csapatokat. Szobonya szerint ezért ennek a rengeteg tőkének nincs meg a helye a hazai startup piacon, hacsak nem sikerül az elkövetkezendő szűk egy évben radikálisan felpörgeti az ökoszisztémát.

Szobonya a projektkínálat érdemi élénkítésének két lehetséges irányát vázolja fel. Az első a startup-piac növelése. Ezen a területen folyik politikai aktivitás, az egyik jelentős gazdaságpolitikai célkitűzésnek tekintik. A második a spinoff-piac meghódítása. Néhány kósza próbálkozástól eltekintve nincs igazi áttörés az egyetemi találmányok üzleti hasznosításában, a kockázati tőke egyelőre nem találta meg a helyét ezen a területen, pedig itt potenciálisan nagy számban vannak üzleti hasznosításra alkalmas, tőkebefektetést igénylő találmányok. 


 
 
CC BY NC SA