Mi az a közösségi gazdaság, a sharing economy? Az emberek többsége a fogalomról az autó- vagy szállásmegosztásra gondol, pedig ennél sokkal bővebb tartalommal bír. A Wikipedia szerint az emberi és fizikai erőforrások közösségi gazdasági megosztásán alapuló rendszer.
Tehát általánosságban lerombolja a hagyományos ellátásiláncot, ahol a cégek a szolgáltatók, a végfelhasználók pedig a fogyasztók. A közösségi gazdaságban a végfelhasználók felléphetnek szolgáltatóként és fogyasztóként is.
A gazdasági modellből rögtön levezethető a sharing economy összes előnye, illetve a kritikái is. A legnagyobb előnye, hogy a hagyományos ellátási lánchoz képest olcsóbb. Ugyanakkor a cégek adózása a bevételeik után átekinthetőbb, szigorú minőségbiztosítási feltételek mentén dolgoznak, és biztosítással is rendelkeznek. A közösségi gazdaságban mindez jelenleg nincs, vagy csak esetlegesen van meg.
Ugyan a sharing economy kifejezés az utóbbi években vált ismertté, a terjedése már évek óta tart. Sőt, ha konzekvensek akarunk lenni, a közösségi gazdaságba tartozik az is, amikor a szomszéd ezermesternek fizetünk, hogy megjavítsa a csöpögő ereszt, vagy feketén kiadjuk a lakásunkat. Aki kritikusan figyeli, azt mondhatja, hogy ez nem más, mint a bérbeadás/bérlés új, webkettes neve.
A modellt tekintve közösségi gazdaságban semmi újdonság nincs, a megvalósításban már annál inkább. A web, és különösen a mobil technológiák elterjedése olyan platformot kínál, amelyen könnyen, gyorsan és problémamentesen lehet kommunikálni. Így létrejöttek azok a sharing economy szolgáltatók, akik jutalék ellenében összehozzák a keresletet a kínálattal, és a lehető legegyszerűbbé teszik, hogy megtaláljuk, amit keresünk.
Továbbá, számos szolgáltatás elterjedéséhez meg kellett változnia az emberek gondolkodásnak is. Rá kellett jönniük, hogy bizonyos tárgyaik az idő nagyrészében használatlanul állnak. Fel kellett ismerni, hogy a birtoklás sok esetben feleslegesen nagy költséggel jár.
A modell széleskörű elterjedésének, életképességének fő vízválasztója az lesz, hogy a kritikákban megfogalmazott három legfőbb kérdésre milyen választ tudnak adni. Az adózás, minőségbiztosítás, és a biztosítás területein meg kell oldani, hogy a cégekhez hasonlóan a közösségi szolgáltatások is minden esetben megfeleljenek a hatóságok elvárásainak.
A közösségi gazdaságban azonban vitathatatlanul hatalmas gazdasági lehetőségek rejlenek: az USA-ban már a fogyasztók 4%-a használja a közösségi gazdaság két legerősebb szolgáltatását, az AirBnB-t illetve az Ubert. Ez mutatja, hogy óriási növekedési potenciáljuk van. Nem véletlen, hogy az internetes vállalkozók azon töprengenek, milyen területeken tudják a jövőben a birtoklást bérléssel helyettesíteni, vagy piaci szolgáltatókat magánszemélyekkel kiváltani.
