Május 31-én lejár az a határidő, ameddig a 28 kiválasztott alapkezelőnek be kell fektetnie a rá bízott 131,5 milliárd forintnyi Jeremie kockázati tőke legalább 80 százalékát, azaz 105 milliárdot méghozzá úgy, hogy a 89,95 milliárdnyi állami (EU és hazai) forrásból is 80 százalék, azaz 71,96 milliárd érjen célba. Ebbe csak a határidőig ténylegesen kifizetett hitelek, valamint a pénzügyileg teljesített befektetések számítanak bele. Az alapkezelőknél maradt összegek unióra eső részét vissza kell fizetni Brüsszelnek.
Április végéig több mint 280 cég kapott kockázati tőkét, novemberi adatok szerint 101 milliárdos összegben, vagyis 4 milliárd akkor még hiányzott a minimális elváráshoz, ezért akkor az eredeti Jeremie programot meghosszabbították május 31-ig.
Az egyes alapok teljesítménye között jelentős a szóródás. Míg egyesek túlteljesítették a minimális mértéket, addig másoknak ez még nem sikerült, május 31-ig a folyamatban lévő döntések értelmében további összegek kihelyezése várható.
Legjobban az első körben, 2009-ben elindult nyolc alap áll, hiszen nekik volt a legtöbb idejük a kihelyezésre. Elsősorban a magvető alapok izgulhatnak amiatt, hogy sikerül-e a május végi határidőig befektetniük a rájuk bízott, 70 százalékban uniós eredetű kockázati tőkét.
Új befektetési programok kidolgozása is folyamatban van, a kifutó Jeremie-nél célzottabb fókusszal. E programok eltérő keretösszeggel, feltételrendszerrel, működési struktúrával indulnak el. Elsősorban az érettebb életszakaszban lévő vállalkozások számíthatnak támogatásra, a finanszírozás rugalmasabb ütemű lehet, azaz nem lesz éves periódusokhoz kötve, a korai szakaszú befektetések magántőke-elvárása pedig mérséklődhet.
