Budapest több helyen a legcsábítóbb startup városok között szerepel

Több nemrég megjelent cikk is a legcsábítóbb európai városok egyikeként említi Budapestet, ahol a érdemes egy startupot elindítani, a Financial Times pedig izgalmas városként mutatja be Budapestet, ahol nyüzsögnek a magas műszaki képzettségű tehetségek.

A lakáskiadással foglalkozó német Nestpick legutóbbi sajtóközleményében listázta azokat a nagyvárosokat, amelyek ma a legígéretesebbek és a legösztönzőbbek egy európai startup számára. Budapest, amely az évtized végére a régiós főváros címre hajt, szintén helyet kapott az előkelő hatos csoportban. A cikk Budapestről a Tech.co hasábjain is megjelent.

Berlinre az európai ökoszisztéma középpontjaként hivatkozik a cikk, ahol a cég becslései szerint 2020-ig 100 ezer betöltendő állás várja azokat, akik egy induló cég sikereiben szeretnének osztozni. Így aztán nem csak sok jó példa, de tehetséges fiatal is bőven akad, akik szívesen beszállnak egy világmegváltó ötlet megvalósításába.

Második helyen Budapestet említi a cikk, mint a „kontinens rejtőzködő bajnokát”, ahol a növekvő számú inkubátorházak, a támogatási források, a közösségi irodák, de legfőképp ezek olcsó hozzáférhetősége az, amiért Budapestet a második helyre pozicionálják. Ugyanakkor kiemelik azt is, hogy sok a tanult, magasan képzett fiatal is, hasít az internet az egész városban, és magas a kockázati tőke aránya is.

Élénk és izgalmas városként mutatja be Budapestet az Financial Times, ahol nyüzsögnek a magas műszaki képzettségű tehetségek. A kommunista érából maradt panelházak, rekonstruált birodalmi épületek, törökfürdők és romkocsmák harmonikus egyvelegeként mutatja be Budapestet a Financial Times, ahol élénk a startup ökoszisztéma, ami az egyetemekről kiáramló, magas műszaki tudással bíró tehetségekre és a 2010-ben indult JEREMIE programra épül.

A Financial Times cikke erősségként említi az orvosi technológiát, a robotikát és szoftveripar területét, illetve az előnyök közt említi az olcsó ételt, az alacsony fizetéseket és bérleti díjakat, a számtalan inkubációs programot és networking eseményeket. Az üzleti tapasztalatokban gazdag szakemberek hiánya mellet negatívum, hogy Magyarország mint brand még mindig nem nyeri meg a befektetők bizalmát. Kevés a magántőkéből működő befektetői társaság és több akvizícióra és cégalapításra is szükség volna a külföldi tőkések figyelmének felkeltéséhez.


 
 
CC BY NC SA