Magyar startup ökoszisztéma: a legfontosabb trendek 2013-ban

2013-ban a hazai folyamatok befolyásolták a startup ökoszisztéma fejlődését. A befektetések visszaesése, az akcelerátorok megjelenése és az állami szerepvállalás kapcsolata is a hazai trendek szerepét erősítette. A StartupCafe rövid évértékelője következik.

Az év vége és az újév kezdete megfelelő arra, hogy az ember szünetet tartson és visszatekintsen, hogy felmérje milyen messzire jutott. A magyar startup ökoszisztéma szempontjából érdekes tendenciák rajzolódtak ki az év során, amelyek meghatározták az iparág történéseit.

Visszaesés a befektetések területén

A technológiai vállalatokba történő kockázati befektetések területén hatalmas visszaesést hozott 2013. A legnagyobb kockázati tőkét kezelő alapok 5 befektetést zártak le 2013-ban, mindösszesen 590 millió Forint értékben. Az előző évi 1.8 milliárd Forinthoz képest ez 65% visszaesést jelent, ezzel pedig a 2011-es szint alá estek vissza a befektetések. Megtorpant a befektetési piac. Az év legaktívabb és legtöbb tőkét kihelyező befektetője egyértelműen a Day One Capital volt, három befektetése során (Optoforce, Sopreso, Quargo) összesen 150 millió forintot fektetett be Magyar technológiai vállalkozásokba.

Csekély volt a pénzmozgás a magvető és angyal befektetések területén is. A külföldi seed programokon keresztül a Sighter és a Synetiq összesen 150 ezer Euró befektetést szerzett. Folytatódott a Blind Investment sorozat is, amelynek célja, hogy széles körben lehetővé tegye ötletgazdák számára, hogy több befektető bevonásával, induló tőkéhez jussanak elképzelésük megvalósításához. Ennek keretében szerzett 1.5 millió forint befektetést a Content2Connect cég digitális könyvelőállítással foglalkozó BookBox üzletága.

Üzleti akcelerátorok Budapesten

Az egyik legmeghatározóbb változás 2013-ban az üzletfejlesztő (akcelerátor és inkubátor) programok futótűz szerű megjelenése volt Magyarországon. Februárban bemutatta globális üzletfejlesztő programját az iCatapult, szeptemberben elindult az ACME Labs, októberben pedig 25 milliárd forint tőkével elindult az AVEC akcelerátor program. Augusztusban az állam is bejelentette, hogy beszáll a startupok finanszírozásába, amelyet követően 20 jelentkező bukkant fel a piacon, októberre pedig megszületett az államilag támogatott inkubátorok listája. A Gazella programon megszerezhető Akkreditált Technológiai Inkubátor címet végül négy pályázó nyerte el: az ACME Labs, az Aquincum Inkubátor, a Digital Factory és az iCatapult.

Az akcelerátorok hiánya már érezhető volt korábban is, legfőképpen azért, mert a Jeremie program több fordulója elárasztotta ugyan a piacot kockázati tőkével, de nem talált magának helyet ez a rengeteg tőke: 2013-ban a 2011-es szint alá estek vissza a befektetések. Az akcelerátorok és inkubátorok vélhetően orvosolni fogják ezt a problémát azzal, hogy "szondázzák" a startupokat és megfelelően felkészítik azokat a kockázati tőke későbbi bevonásra.

Aktív vállalkozói közösség

2013-ban is egyre több közösségi kezdeményezéssel találkozhattunk. Üzleti találkozókból nem volt hiány a startup eseménynaptárban és egymást követték az egyre érdekesebb vállalkozásfejlesztő kurzusok is. Tavasszal Budapestre érkezett a Lean Startup Machine, ötletverseny indult egyetemistáknak, új vállalkozói közösség alakult Budapesten, több konferencia és verseny volt mint bármelyik korábbi évben. Az év végén mutatkozott be az Entrepreneurship Club of Pécs, egy friss közösség a hazai startup világban azzal céllal, hogy erősítik és építik a dél-dunántúli régióban a vállalkozói ökoszisztémát.

Növekvő állami szerepvállalás

Szeptember közepén jött létre a Budapest Hub munkacsoport a hazai startup világ szereplőinek és az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértőinek részvételével, azzal a céllal, hogy meghatározzák a magyar startup ökoszisztéma jövőbeli alakulásának feltételeit. A novemberben kiadott Runway Budapest 2.0.2.0 című kiadványban a budapesti ökoszisztémát 2020-ra a régió vezető startup központjává irányozzák elő. A munkacsoport szerint ehhez az szükséges, hogy minél előbb létrejöjjön a startup vállalkozások kritikus tömege, továbbá hogy Budapest megtalálja a komparatív előnyöket és építsen helyi sajátosságaira.

Záró gondolatok

Azt gondolom kjelenthetjük, hogy 2013-ban a hazai trendek befolyásolták meghatározóan a startup ökoszisztéma fejlődését. A befektetések visszaesése jelentős hatással volt a piaci szereplőkre, valamint az ökoszisztéma támogatói oldalán az akcelerátorok megjelenése, továbbá állami szerepvállalás kapcsolata is a hazai trendek szerepét erősítette. Fontos kiemelni, hogy először sikerült az ökoszisztéma meghatározó szereplőinek egy asztalhoz ülniük, hogy tevőlegesen mozdítsák előre közös ügyünket. Az ambiciózus terveket most viszont tetteknek kell igazolniuk. Új évet írunk, így itt az ideje, hogy figyelmünket az előttünk álló évre fókuszáljuk, mindenkinek eredményekben gazdag 2014-et kívánunk.


 
 
CC BY NC SA